Hű, megsütöttem életem eddigi legfinomabb (sütőben sült) kenyérféleségét. Ez egyszerűen tökéletes lett, hihetetlen. A hátulütője, hogy ebből sokkal többet ettem, mintha valami vacakot vacsoráztam volna. Egyre inkább úgy vagyok vele, hogy a kenyér meleg étel. Így nem kell hozzá se sajt, se kolbász, csak jó sós margarin, s némi önfegyelem, hogy a második bagett közepén abbahagyjam végre a vacsorát. És kenyeret sütni jó. Van benne valami titok, valami csoda. A sütikbe mindenféle kell, a kenyér szinte a semmiből valami csodája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése