2013. január 3., csütörtök

Jó fej kerestetik

Mármint nem úgy. Vagyis úgy is, de most legalább szó szerint. Amolyan "sűrű, viszkózus váladéktól" mentes, működő fülekkel, feszültségmentes arcüregekkel, láncdohányosétól különböző torokkal. Nem tudom, ki volt az a pihent agyú, aki (beteg)szabadságnak nevezte el a dögrováson levést, nékem ám egész más elképzeléseim vannak a szabadságról. Például nem passzol hozzá a szobafogság. Sem az ülve alvás (még ha a karácsonyra kapott szuper kényelmes babzsákfotelemben is történik). Viszont szívesen használnám végre a lassan egy hónapos varrógépemet, amivel (akivel?) még alig tudtam ismerkedni, és a varrástudásomnál sokkalta nagyobb terveim vannak hozzá, na de mihez kezd az ember lánya, mikor néhány barnyi túlnyomást érez a fejében? Gubbaszt, és várja, hogy elmúljon. Vagy a túlnyomás, vagy a feje, de valami történjen már. Közben, éppen csak az idő múlatásaképpen, köhög egy kicsit. Máma már nem hasad tovább?