Az egészségügyi rendszer lényege, hogy nem kell nekik sok orvos, mert mire hozzá kerülnél, addigra vagy meggyógyulsz, vagy feldobod a talpad. Ezért valószínűleg az orvosokat is a teológiai karon képzik, hiszen más dolguk nincs, mint feladni az utolsó kenetet. (Rendesebb helyeken ezt a betegek kenetének hívják, de úgy tűnik, itt csak a végstádiumban jár.)
Talán a locspocsos tavaszi időből fakad, hogy egészségügyi rovattal jelentkeznek a blogok (éppen Ilzer barátom is ebben posztolt, http://ilzer.freeblog.hu/archives/2011/03/04/5808142/), a nyavalyás vírusok igen vígan érzik magukat. Na, én nem. Talán minden naturalisztikus részlettel nem terhelem az olvasót, lényeg, hétfőn este már éreztem, nem stimmel valami a mellkasomban, keddre a hangom elhagyott, a mellkasomban egyre rosszabb érzés uralkodott, majd szerdára jól belázasodtam, és a néha-néha sikeres köhögésekkel elképesztő színű és állagú dolgok távoztak belőlem. Fáj a hátam is hozzá... Nem vicc. Otthon ilyenkor lemegy az ember az orvoshoz, kap antibiotikumot (ha bakteriális tüdőgyuszi, azért, ha vírusos, hát hogy ne legyen felülfertőződés). Meg hát amúgy is szeretek mindenből szövődményként arcüreggyulladást begyűjteni, nem kell kockáztatni. Na, tudtam, hogy Finnországban ez nem működik ilyen zökkenőmentesen, de a tapasztaltakon magam is meglepődtem. Péntek reggel elmentem a rendelőbe, mert 8 és 9 között lehet a nővérnél jelentkezni. Én a neten úgy olvastam, ha nagyon muszáj, személyesen, de persze, inkább telefonon. Sejtettem, hogy telefonon leráznak, hát odamentem. Nem vették jó néven, de beengedtek a nővérhez - ugyanis itt az orvoshoz nem lehet csak úgy bejutni. A nővér kérdez ki, vizsgál meg, rendel gyógyszert vagy vizsgálatot, aztán ha nagy a gáz, esetleg ad az orvoshoz időpontot (majd valamikorra). Nővér, miután telefonon részletesen kioktatott valakit, hogy kezelje az arcüreggyulladását, behívott, kikérdezett, és haza küldött, hogy inhaláljak, öblögessem az orrom és igyak sokat. Nagyszerű. Csupa új infó. Ja, még elmagyarázta, hogy EU-s állampolgárként melyik kórházba mehetek a hétvégén, ha rosszabbul leszek. (Pedig egy nappal több lázat hazudtam neki, mert azt tudtam, szóba se állnak az emberrel, ha nem lázas legalább három napja.) Márta, aki eljött velem szükség esetére tolmácsnak, megkérdezte, nem kellene-e legalább meghallgatni a mellkasomat, mire: Még mit nem, arra semmi szükség. De laborra azért elküld, ha valami nagyobb baj van, azon látszani fog. Hát ez a döbbenet. Inkább kifizetik a vérvétel költségeit, minthogy a sztetoszkóppal meghallgassanak. A labor díja olcsóbb, mint az orvos órabére??? Mondta, hogy most 9 óra, 11-re meglesznek az eredmények, telefonál majd. Két óra múlva: tényleg rosszak bizonyos értékeim, konzultált egy orvossal, végül is nem kell sürgős beavatkozás, ha hétfőig rosszabbodik, vagyis még lázas leszek vagy nagyon köhögök, reggel telefonáljak, és mivel diák vagyok, gyorsabban sorra kerülök (vagyis lehet, hogy még aznap orvos kezébe kerülhetek).
Gondolom, az esetek nagy részében beválhat nekik ez a "gyógyulj meg magadtól" módszer, mert még vannak finnek. Tény, hogy egyre nagyobb részül magánorvoshoz jár, nem az állami ellátást ellátatlanságot) veszi igénybe. Vajon miért.
Talán a locspocsos tavaszi időből fakad, hogy egészségügyi rovattal jelentkeznek a blogok (éppen Ilzer barátom is ebben posztolt, http://ilzer.freeblog.hu/archives/2011/03/04/5808142/), a nyavalyás vírusok igen vígan érzik magukat. Na, én nem. Talán minden naturalisztikus részlettel nem terhelem az olvasót, lényeg, hétfőn este már éreztem, nem stimmel valami a mellkasomban, keddre a hangom elhagyott, a mellkasomban egyre rosszabb érzés uralkodott, majd szerdára jól belázasodtam, és a néha-néha sikeres köhögésekkel elképesztő színű és állagú dolgok távoztak belőlem. Fáj a hátam is hozzá... Nem vicc. Otthon ilyenkor lemegy az ember az orvoshoz, kap antibiotikumot (ha bakteriális tüdőgyuszi, azért, ha vírusos, hát hogy ne legyen felülfertőződés). Meg hát amúgy is szeretek mindenből szövődményként arcüreggyulladást begyűjteni, nem kell kockáztatni. Na, tudtam, hogy Finnországban ez nem működik ilyen zökkenőmentesen, de a tapasztaltakon magam is meglepődtem. Péntek reggel elmentem a rendelőbe, mert 8 és 9 között lehet a nővérnél jelentkezni. Én a neten úgy olvastam, ha nagyon muszáj, személyesen, de persze, inkább telefonon. Sejtettem, hogy telefonon leráznak, hát odamentem. Nem vették jó néven, de beengedtek a nővérhez - ugyanis itt az orvoshoz nem lehet csak úgy bejutni. A nővér kérdez ki, vizsgál meg, rendel gyógyszert vagy vizsgálatot, aztán ha nagy a gáz, esetleg ad az orvoshoz időpontot (majd valamikorra). Nővér, miután telefonon részletesen kioktatott valakit, hogy kezelje az arcüreggyulladását, behívott, kikérdezett, és haza küldött, hogy inhaláljak, öblögessem az orrom és igyak sokat. Nagyszerű. Csupa új infó. Ja, még elmagyarázta, hogy EU-s állampolgárként melyik kórházba mehetek a hétvégén, ha rosszabbul leszek. (Pedig egy nappal több lázat hazudtam neki, mert azt tudtam, szóba se állnak az emberrel, ha nem lázas legalább három napja.) Márta, aki eljött velem szükség esetére tolmácsnak, megkérdezte, nem kellene-e legalább meghallgatni a mellkasomat, mire: Még mit nem, arra semmi szükség. De laborra azért elküld, ha valami nagyobb baj van, azon látszani fog. Hát ez a döbbenet. Inkább kifizetik a vérvétel költségeit, minthogy a sztetoszkóppal meghallgassanak. A labor díja olcsóbb, mint az orvos órabére??? Mondta, hogy most 9 óra, 11-re meglesznek az eredmények, telefonál majd. Két óra múlva: tényleg rosszak bizonyos értékeim, konzultált egy orvossal, végül is nem kell sürgős beavatkozás, ha hétfőig rosszabbodik, vagyis még lázas leszek vagy nagyon köhögök, reggel telefonáljak, és mivel diák vagyok, gyorsabban sorra kerülök (vagyis lehet, hogy még aznap orvos kezébe kerülhetek).
Gondolom, az esetek nagy részében beválhat nekik ez a "gyógyulj meg magadtól" módszer, mert még vannak finnek. Tény, hogy egyre nagyobb részül magánorvoshoz jár, nem az állami ellátást ellátatlanságot) veszi igénybe. Vajon miért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése