Ez a két megfogható elem jellemzi Helsinkit (a harmadik a szél). Az egész város tulajdonképpen egy nagy félsziget a tengerben, a város partját pedig kisebb öblök és félszigetek tagolják, a tenger mindenünnen közel van. A kő pedig ezer formában van jelen. Gránit húzódik minden alatt (úgyhogy minden építkezés ennek kirobbantásával kezdődik, a metró is csak néhány megállónyit megy a föld alatt a központban), ez "nő ki" a földből lépten-nyomon. Gránitkockák burkolják az utcát (vagy megerősödik a bokám, vagy végleg kitöröm), a sétautakat pedig az ebből készült vörös murva. Kővel van kirakva a partfal, ülőkeként szolgál a parkban, s a sor végtelen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése