Nos, közel egy hónapja bejelentettem a tavasz érkezését - az sem volt csalás, csak hát... vannak fokozatok. Ma azonban, úgy tűnik, végérvényesen megérkezett. Időzíteni se lehetett volna jobban a finnek Téli háborúja kapcsán rendezett szemináriumot. A magyar önkéntes csapat története önmagában megérne egy bejegyzést. Osmo Wilkuna dokumentumfilmje viccesen komolyan ad képet róluk. 140 fiatal indult ki, sítanfolyamra indulók "álruhájában", mire nagy kerülővel kiértek, szinte vége is volt a Téli háborúnak, de ezt a gesztust a finnek a mai napig nem felejtették el. (Ha vetítik valahol, el ne szalasszátok: Egy magyar zászlóalj titkos küldetése.) Tehát, a téli háború végéről a téllel vívott háború végén emlékeztünk meg. Emléke legyen áldott - de a tél egy ideig most ne kísértsen.
Hogy a jó dolgokat fokozzam, ismét ellátogattam egy gyógymasszőrhöz. Ááááá, szuper. Most mintha még két centivel magasabb is lennék. A hátam, bokám pedig különösen köszöni - már a múltkori után sokkal jobb állapotban voltak. Remélem, folyt. köv.